Országgyűlési összefoglaló 2017. június 14., 15. és 23.

Számos kérdésben született döntés a júniusi parlamenti ülésnapokon. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény értelmében a magántulajdonú lakóingatlanok esetében - az első és második időpontban - térítésmentes a sormunka. Ennél fogva a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú lakásokban lakó bérlőknek, azaz volt hiteladósoknak e kedvezmény nem jár, amire egyébként a vagyoni-jövedelmi viszonyaik alapján jogosultak lehetnének. A törvény módosítása ezt a helyzetet oldja fel, azaz térítésmentessé válik a hiteladósok részére is a sormunka.

Szintén elfogadásra került az anyakönyvi eljárásról szóló törvény és a konzuli védelemről szóló törvény módosítása is. A módosítás meg kívánja szüntetni az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjellel és a családi név részét nem képező ragadványnévvel rendelkező személyeket ért joghátrányt. Ezért amennyiben megállapításra kerül, hogy az érintett korábban bejegyzett betűjelet vagy ragadványnevet visel, akkor nyilatkozattételre kell felszólítani annak érdekében, hogy megerősítse a betűjel vagy ragadványnév viselésére vonatkozó szándékát.

A parlament elfogadta a munkából élők költségvetését. A jövő évi költségvetés támogatja a családok erősödését és biztosítja a kedvező gazdasági folyamatok fennmaradását. A jövő évi büdzsé a vállalkozások fejlődését, versenyképességük erősödését is segíti, a munkaadók terhei tovább mérséklődnek, folytatódik a bérfelzárkóztatás és az adócsökkentés. Jövőre minden ember ismételten léphet egyet előre a saját életében, ezzel együtt pedig Magyarország is tovább erősödik. A kormány célja változatlanul az, hogy a magyar gazdaság teljesítményéből származó pozitívumokat a társadalom valamennyi rétege megtapasztalhassa. A 2018-as költségvetés soha nem látott mértékben támogatja az otthonteremtést és a gyermekvállalást, míg a bérfejlesztéseknek és adócsökkentéseknek köszönhetően egyaránt javul a munkából élők helyzete és a hazai vállalkozások versenyképessége.

Döntés született arról is, hogy Szent László-emlékévvé nyilvánítják a 2017-es évet. A nyugati keresztény, európai szuverén Magyar Államot Szent István alapította, de Szent László szilárdította meg. Általa lett magyarrá az egyetemes kereszténység, ezt bizonyítják Szent László legendái, amelyekben az ősi nemzeti hagyomány találkozik a keresztes lovag eszményével. Így Szent László öröksége a legnehezebb időben is megtartó erőt jelentett a nemzet számára.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítása is elfogadásra került. Célja, hogy a rendszerváltást megelőzően működött állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett ún. titkosszolgálati mágnesszalagoknak, és a rendszerváltást követően létrehozott nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett, minősített adattartalmat rögzítő maradandó értékű iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére adják át. Rendezi, hogy ez a levéltár legyen az állambiztonsági és a nemzetbiztonsági iratokat is őrző állami szaklevéltár. Rendelkezik továbbá arról, hogy a levéltárak, ha más módon nem tudják megállapítani a halál bekövetkezésének időpontját, kikérhessék azt a nyilvántartó szervektől, a védelmi idők megállapítása érdekében.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a fogyasztókat kedvezőtlenül érintő egyoldalú szerződésmódosítás esetén lehetőségük legyen a határozott idejű szerződés felmondására anélkül, hogy nekik abból hátrányuk származna. A módosítás ezen felül a határozott idejű előfizetői szerződés maximális hosszát egy évre korlátozza. A határozatlan idejű szerződés esetén lehetőséget teremt az azonnali hatályú felmondásra. Kimondja továbbá, hogy hűségszerződés lejárta után a fogyasztó nem járhat rosszabbul az újonnan szerződő előfizetőknél.

Elfogadták a plakátokat szabályzó település-védelmi törvény módosítását. A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését. Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta el a parlament. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek, továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.. Az elfogadott törvény tiszta vizet önt a pohárba, mert megtiltja, hogy az adófizetők pénzéből élő szervezeteket átláthatatlan módon, milliárdosok finanszírozzák. Megtiltja a tisztességtelen árkedvezményt, és átlátható, tiszta viszonyokat teremt a nyilvánosság előírásával.